A vérplazma a vér egyik kulcsfontosságú eleme (a teljes vérmennyiség 55%-a). A vérplazma a vér tiszta, szalmaszínű folyékony része, amely a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék és más sejtkomponensek eltávolítása után megmarad. A vérplazma vizet, sókat és fehérjéket szállít a szervezetben.
Egyre több beteget diagnosztizálnak az Európai Unió egész területén életveszélyes, plazmafehérjével kapcsolatos rendellenességekkel.[1] Ez azt jelenti, hogy szervezetükben bizonyos fehérjék hiányoznak vagy nem megfelelő mennyiségben vannak jelen. Sok esetben ezeknek a súlyos betegségeknek az egyetlen kezelési lehetőségét a vérplazmából származó gyógyszerek (PDMP) jelentik.
Európa-szerte 300000 beteg élete függ vérplazmából származó gyógyszerektől (különféle ritka és krónikus és/vagy genetikai betegségek, valamint súlyos, gyakran életveszélyes egészségügyi állapotok kezelésére).
Az ilyen állapotban lévő betegeknek a vérplazmából származó gyógyszerek pótolják a hiányzó vagy nem elegendő fehérjéket.
Ezek a kezelések nélkül sok beteg vagy nem képes túlélni, vagy jelentősen romlik az életminősége és munkaképessége.
Az emberi vérplazma egyedülálló és nélkülözhetetlen alapanyag a vérplazmából származó gyógyszerek előállításához.
Minden évben egyre több plazmaadásra van szükség a vérplazmából származó gyógyszerek iránti növekvő klinikai igény miatt.
Érdemes megjegyezni, hogy több mint 130 plazmadonációra van szükség egyetlen primer immunhiányos beteg egy éves kezeléséhez.
A kovalens plazma és a hiperimmun plazma olyan vérplazma, amelyet fertőzésből felépült betegektől vesznek le. Az ilyen, vérplazmában jelenlévő antitestek olyan fehérjék, amelyek segíthetnek a fertőzés leküzdésében.
A betegek, a döntéshozók, az egészségügyi szakemberek és a nagylelkű plazmadonorok képei és az idézetek a 2021. január 25. és február 28. között megtartott virtuális kiállításról származnak.
A vérplazmát laboratóriumban nem lehet mesterségesen előállítani. A vérplazmát és életmentő fehérjéit csak egészséges donoroktól lehet szerezni, akik nagylelkűen áldozzák idejüket a plazmaadásra.
Vérplazma nyerhető teljes vér adásából (ez a visszanyert plazma), vagy közvetlenül gyűjthető a plazmaferezisnek nevezett folyamat révén (amely forrásplazmát eredményez).
Európában a plazma 40%-át állami és civil szervezetek gyűjtik (főleg teljes vérből visszanyert plazma formájában)
30%-át az európai magánszektor gyűjti Plazmaferezissel
A fennmaradó 30%-os szükséglet kielégítéséhez pedig Európa az Egyesült Államokban gyűjtött import vérplazmára van utalva
A plazmaadás némi csökkenést mutatott az idei évben a még mindig tartó COVID-19 járvány és a plazmadonorok által érzett ezzel kapcsolatos bizonytalanság miatt. Pedig eddig sem volt elegendő elérhető európai vérplazma. A donációk számának csökkenése korlátozhatja a betegek hozzáférését a plazmaalapu terápiákhoz.
Könnyebb, mint gondolná. #DonatePlasma. A jó hír az, hogy mindannyiunknak fontos, hogy megmentsük az életet.
Amennyiben úgy gondolja, hogy Európában több vérplazmát kell gyűjteni, hogy megfelelhessünk a betegek vérplazmából gyártott gyógyszerek iránti növekvő igényének.
Amennyiben azt szeretné, hogy a döntéshozók a legmegfelelőbb Uniós vagy országos feltételeket hozzák létre, ami jelentősen megnövelheti a vérplazma-gyűjtést Európában
A Plazmafehérje-gyógyászati Társaság (PPTA) elkötelezetten segíti a biztonságos és hatékony plazmafehérje alapú kezelések elérhetőségét és hozzáférhetőségét a betegek számára szerte a világon.
[1] immunhiányos állapotok, immun-közvetített perifériás neuropátiák, örökletes angioödéma, alfa 1-antitripszin hiány, hemofília és egyéb vérzési rendellenességek, valamint másodlagos immunhiányok, amelyeket a rákkezelési terápiák okozhatnak.
Copyright © 2021 Plasma Protein Therapeutics Association | Privacy Statement